A trófeával |
Valakinek a koszos munkát is el kell végezni. |
Ötödik nap a tengeren. Ma reggel (fél tízkor az éjjeli műszak után) Tomi azzal fogadott, hogy ha elkészültem a reggeli rutinommal, akkor jönnöm kéne kormányozni, mert neki halat kell pucolnia. És igen! Fogtak két mahi-mahit.
Azt ebédeltük, azt vacsoráztuk - én azt hiszem, még szoknom kell ezt a halbőséget, degeszre ettem magam, nem volt szívem kidobni a gyerekek halrizottó maradékait. Amúgy a hal elkészítési, fűszerezési repertoárunkra ráférne egy kis skálabővítés. Jók az esélyeink, hogy támogatva leszünk ebben.
Rozi rosszul tűri, hogy én sokáig alszom, ma éjjel kint volt
velem a cockpitben az utolsó majdnem egy órában. Mivel addigra már túl volt
11-12 óra alváson, kedélyesen megreggelizett, beszélgettünk ovis dolgokról
(sokat mesél róla még mindig, vajon meddig tart majd nálunk ez a deschooling
szakasz?), aztán kicsit elcsendesedett, majd követelni kezdte, hogy most már
jöjjön Apa. Reggel fél nyolckor pedig frissen ébredt és nagyon megharagudott
rám amikor nem tudtam ráhangolódni a felkelésre. Végül sikerült találnunk
valami kompromisszumot. (Furcsa módon, mióta elhiszem, hogy "a kanyar
után" ott a kompromisszum, csak még nem kell feladnom, tényleg ott is van.
Egy csoda minden egyes alkalommal.)
A gyerekek ma iskolásat játszottak, ami konkrétabban azt
jelentette, hogy Marci volt a tanítónéni (így!), Rozi pedig az iskolás. Rozi
feladata az volt, hogy átírja a Marci által (fejjel lefele, főképpen
tükörírással) megkomponált szavakat. Egyik másik olvasható is volt. Volt
pirospont, mosolygós fej, bőlére eresztett dícséretek. Az is kiderült, hogy
Rozi ügyesebb, mint Bebe (Marci padtársa), aki még nem tud (irgalom atyja ne
hagyj el!) írni. De mondjuk fociban Bebe azért jobb, mert jobban tud gólokat
rúgni. Marci is küzd ezzel az iskola témával. Az otthoni utolsó hónapban
demonstrált iskola-ragaszkodása egyértelműen üzenet nekünk: szükségem van arra,
amit az iskola ad, és azt nem kapom meg tőletek, otthon. Számomra ennek a
kibogozása az egyik legfontosabb feladata ennek a pár hónapnak.
Az iskolás program vége - kis civakodással fűszerezett -
ajándékkészítés volt, technika óra keretében. Marci készített Rozinak egy
álomfogót meg pár díszt, amit a kabin plafonjára ki is ragasztott. Elolvadok
ilyenkor.
az álommanó. működési elve: lefekvéskor meg kell simogatni és akkor biztosítja a jó álmodat. (a R betű és a csillagszemű mosolygó fej hatásfokozóféle lehet...) |
No comments:
Post a Comment