Ha nem írom meg azonnal a napi beszámolót vagy nem jegyzetelek, messzebbről már nem is tudom, mivel töltjük ki a napokat. Sokat olvasunk, ma előkerült a Csipike is, de eddig főleg Csoda és Kósza volt – a Mahlerék kedves búcsúajándéka. Tomi és Marci saját külön olvasmánya, amit Rozi csak szükség esetén (pl. ha én éppen alszom) hallgat meg, a Winnetou.
|
Winetou a tengeren. |
Sokat festünk. Kósza festőkarrierje ráébresztette - egyelőre inkább Marcit -, hogy festeni mindenki tud. Ő pl. éppen nagyon (tényleg) formás (jég)madarat. Aztán nézegetjük a tengert, a mai attrakció a kissé beindult hullámok voltak, esténként a csillagokat, sok hullócsillagot látni, a planktonokat. Napközben Tomi is én is elvonulunk aludni pár órára, ilyenkor jobban előjön a mesehallgatás iránti igényük.
|
Nassolás babákkal. |
|
Műhelymunka |
Programpont még az evés. Reggeli összevissza, mert általában mire felébredek már megtaláltak valamilyen nassot. Az ebéd a cockpitben volt eddig mindig - egyszer mosta el pár csepp eső, illetve ma volt olyan szél, hogy félő volt, hogy kiönti a levest a tányérból. A vacsora általában fiú-lány tengelyen oszlik: fiúk a cockpitben szendvicseznek, a lányok a nappaliban vajaskenyereznek teával vagy szilvalekvárral.
A tenger délutánra eléggé beindult: a napközbeni szél és a hullámok úgy beerősödtek, hogy kezdtek kellemetlen gondolataim támadni, Tomi nyugtatott, hogy ez a 4-5-ös szél, 6-os befújásokkal még messze van a veszélyestől, max. egy kicsit kényelmetlen (a hajóban tényleg szinte lehetetlen egyenes vonalat húzni lábon két, akármilyen közeli, pont között, tele vagyunk kék foltokkal). A nap fénypontja, a luxus netovábbja viszont az, hogy Tomi megszerelte a szélkormányt. Kiderült, hogy a szoruláson kívül még volt egy fordítva belehelyezett alkatrész. Gyakorlatilag nem kellett a kormányhoz nyúlni abban a másfél-két órában amíg Tomi aludt. Illetve nem kellett volna, mert aztán annyira "kikorrigáltam", hogy ébreszteni kellett Tomit.
|
Jókedvünk oka. |
|
winetoukész gyerek |
|
szerintem hasonlít... |
A délutánba belefért még egy üzenetkészítés és palackposta vízrebocsátás is. A többi a tenger és a posta dolga.
|
A züzenet |
|
A feladók |
Az esti lefekvést Rozi meg sem várta, belealudt az erdő meséjébe, Marciék kicsit winetouztak, aztán bedőltünk a kapitányi ágyba. Engem változatlanul rosszul érintettek a hullámok, úgy látszik minden éjszakai műszaknak megvan a maga feldolgozandó félelme. A hajóforgalom nagyon komoly - és még hol vagyunk a Gibraltári szorostól. És ma már másodjára sejlik fel valami partszerűség, ezúttal spanyol partok, a délutáni afrikai hegycsúcsok után. Szép a tenger, gyönyörűek és várakozásomon felül megnyugtató a hullámok látványa, de azért a part ottléte most számomra a vezető hír.
No comments:
Post a Comment