A tényszerűség kedvéért, meg hogy nehogy bárki is félrevezetve érezze magát, de leginkáb az ügyvédem tanácsára :), az esetleges jövőbeni kártérítési pereket elkerülendő, íme egy kis helyreigazítás Orsolya két korábbi bejegyzéséhez:
A "
Jean-Philippe, Marie, Mona és Anne"c. bejegyzésben az Orsolya által írt "sárkányhal" egészen pontosan egy mérges (tudok szájról olvasni) pókhal volt, ami nem harap hanem szúr. A hátán lévő legyezőszerűen kifeszített fekete tüskék mérgezőek amiknek egyetlen aprócska szúrássa két három órára lazán kiüti az embert. Sőt... még most, két héttel fight után, sem 100as a bal kezem. Szóval a szájától nem kell félni, de cirógatni nem tanácsos...
További infó:
Lesser weever (Echiichthys vipera).
A másik a "
A sirokkó bekavar"-ban szereplő hallucinogén halak. Nos, azok ott nem azok. Azok "
white seabream"-ek, más néven "
sargo"-k voltak, ami egy kedvelt, széles közben fogyasztott tengeri keszegféle.
Orsolya tévedése abból fakadhat, hogy valóban léteznek hallucinogén halak és fogtam is a fajtájukból jópárat, de mindet visszaengedtem, a szervezetembe természetesen egy grammot se vittem be belőlük, esküszöm! Az általam is kipecázott "
Salema porgy"-t állítólag már a rómaiak is fogyasztották "rekreációs drog"-ként, bár ahogy olvastam, nem is minden példányuk potens, a hatóanyagtartalom nagyban függ attól, hogy fogyasztanak-e egy bizonyos algafélét, valamint az évszaktól meg a földrajztól is. Lutri az egész, de gondolom a rómaiak korában még nem voltak olyan megbízható dílerek mint manapság...
Görbüljön! :)
No comments:
Post a Comment