Hófehér Dacia Sandero

Kis huzavona után végül kibéreljük az autót. Nagy levegő kell hozzá. Délelőtt még a rajtvonalnál toporgunk. Tominak nem sürgős, én sem akarom erőltetni, a gyerekek meg éppen a pillanattal vannak elfoglalva.
Megkenem a szendvicseket, ez a tevékenység bennem sikeresen beindítja a folyamatot. Kevéssel dél után kihúzom magammal együtt a családot is a bociba. Ami azért jó ötlet, mert a kölcsönző délután egykor bezár, aztán négykor újra nyit. Addig meg van a játszótér. Szendvics, csoki, sör.
Délután kibéreljük. Nem ott, nem annyiért és nem azt, amit terveztünk, de van egy hófehér Dacia Sanderonk. Ennyit a tervezés lehetőségeiről.
Ma körözünk vele egyet. Ha már kifizettük. Keressük a pálmafákat a sziget északi részén, Haría-ban. Rozi elalszik az autóban, az arrieta-i hullámnézésre ébred csak fel. Nyűgösen. Vagy a hullámoktól lett az.
Húzás haza, ma korán fekszünk. Holnap kirándulunk.

Játszótér, szendvics, csoki. Meg sör.