 |
| instant kávé ízesítő |
Reggel hatkor megint ébresztem Tomit, teljesen elállt a szél, alig haladunk. Tomi vitorlát igazít, motort indít. Én közben kávékat készítek. Elég nagy hangulata van egy óceáni felkelő nappal kettesben elfogyasztott instant kávénak! Ezt valahogy még Rozi is tiszteli és nem ragaszkodik hozzá, hogy azonnal bemenjek, szendereg még egy kicsit.
A Secunda jelentkezik, megtudjuk tőlük, hogy Dave már El Jadida előtt van, ő mindenképpen ott marad, nagyon elfáradt, ki akarja pihenni magát. Ők viszont nagyon gondolkodnak a továbbmenésen. Elérjük El Jadidát, bemegyünk a kikötőbe, bár egyre jobban latolgatjuk a továbbmenetelt. A kikötőben csak horgonyozni lehet, és a mi 2,5-es merülésünk elég határeset. Két hajó horgonyoz bent: a Sahula Dave-vel, aki éppen az éjszakát piheni ki és egy ismeretlen svájci hajó. A rádiózásra a kikötő nem válaszol, de a partról egy dadogós pasitól megtudjuk, hogy 250 dirham lenne egy éjszaka a horgonyzás (se víz, se áram). Ez eldönti, ennyit nem tudunk fizetni egy éjszakára, továbbállunk. Még megpróbáljuk letölteni a legfrissebb időjárás jelentést, de a készülék szerint nem érhető el mobilszolgáltatás. Már majdnem teljesen lehagyjuk El Jadida-t, amikor Tomi megjegyzi, hogy furcsa ez a mi mobilszolgáltatónk, hiszen a pasi a parton telefonált egyet miután mondtuk, hogy akkor, mi megyünk. Gyors kapcsolás: újra kellett volna indítani a szamszungot! Még sikerül letölteni az időjárás jelentést: erős szembeszél marad, de kicsit csúszik és igazán szerda délelőtt erősödik be. Addig meg vidáman odaérkezünk Safiba, a következő lehetséges megállóba. Megnyugodva folytatjuk az utunkat.
A gyerekek délután főleg a laptopom előtt ülnek, motorozunk, így van töltésünk is. Tomi közben megszereli a szélkormányt, én kormányozok. Tíz mérfölddel El Jadida után valóban beerősödik a szél, de jó messzire eljöttünk a parttól, így egy kis vitorlaállítás és pár órán keresztül oldalazhatunk a part felé. Tomi elvonul aludni. Kint üldögélek, nézelődöm, feltűnik egy furcsa, sátorszerű építmény, ami bukdácsol a vízen. Jó negyedóra múlva jövök rá, hogy egy vitorlás hajó. Ritka élmény vitorlással találkozni ezeken a vizeken. Ráadásul a Secunda az, ami onnan derül ki, hogy ránk rádióznak. Örülünk egymásnak. Az ismerős hang értéke jól megnőtt az utóbbi időben mifelénk.
Az esti lefekvés egy kicsit hangosra sikerül: rajtam kijön az alváshiány, Rozi meg túlaludta magát. Nem jó kombó.
 |
| műszakváltás |
 |
| El Jadida kikötője |
 |
| ehhez a hajóhoz kellene hozzákötnünk, szerintük |
 |
| ezek itt helyi vitorláshajók, ritkaság |
 |
| a szépséges Sahula, benne az alvó Dave |
 |
| nem maradunk itt |
No comments:
Post a Comment