Hajónapló - 2014.12.08., hétfő

Tengős-lengős nap. Ma majdnem elmentünk egyet turistáskodni, szigetfelfedező túrára, de ünnepnap van, ezért zárva az autókölcsönző. Halasztjuk. Már fel sem tűnik.

A felnőttek takarítanak meg mindenféle értelmetlen felnőtt dologgal foglalatoskodnak, mint például porszívózás, mosogatás, kajakészítés (jó, ennek legalább tényleg van értelme) és főleg számítógépezés. Izgulok. Talán kicsit túl erős volt a tegnapi poszt, vitázik a jobban megnevelt felem a forradalmárral.
A gyerekek bociba be, bociból ki, halászhaló elő, halászháló el, bummra fel, bummról le, interaktív szobába be, interaktív szobából ki, csúszdára fel, csúszdáról le. Néha összemarakodnak. Adam és Marci, a két elsőszülött fiú. Nem feltétlenül jelent ez szakítást vagy örök haragot, a nyelvi akadály most azonnali leküzdése ez inkább. Abból is látom, hogy ilyenkor Marcit sokkal könnyebb rávenni, hogy korrigáljon, mint bármikor máskor. Töröm a fejem, hogyan tudnám segíteni az angol tanulásukat. Úgy, hogy az eddigi életstílusunkat is megtartsuk. Egyelőre nem látom magam, ahogy rendszeresen ektivitizem velük valami műszitut angolul.
Pihenős, csendes, zavarodott nap.