 |
| Giccsparádé |
Kimaradt három nap: szombat, vasárnap és hétfő. Kimentünk az öbölbe és csak voltunk főleg. Babázás, horgolás, főzés, evés, meseolvasás, mozizás, icipici fürdés, icipici séta, icipici motorcsónakázás, hullámbámulás. Meg még biztos sok minden, ami már beleveszett a ködbe.
És még volt Nick is, a gyönyörű, saját kezével épített vas hajójával. A gyönyörű, azt hiszem, nem a legpontosabb szó itt. Attól tartok, első ránézésre minden, csak nem gyönyörű. Inkább régi, kétes tisztaságú, csiszolatlan faburkolatú. De amiért mégis gyönyörű: kerek egész. Nick-kel együtt. Akinek sohasem volt háza. Aki harmincöt évvel ezelőtt maga építette nulláról a hajóját. Aki nem megy be a kikötőbe még a 25-30 csomós sirokkóban sem, mert az drága. Aki szeksztánssal határozza meg az irányt. Aki – saját bevallása alapján – rég nem látott ilyen komoly időjárás előrejelzést, mint amit Tomi mutatott neki (online, free). Lehetne lúzer is…
 |
| Partraszállva |
 |
| A szomszédságban |
 |
| Sir, yes,Sir! |
 |
| Egy tipikus reggel (felhívom a figyelmet a vörös körmeimre, ezt kihagytam a tevékenységek felsorolásából) |
Aztán vasárnap délután beálltunk a kikötőbe. A rizikó, amit Nick gondolkodás nélkül bevállalt, nekünk kívül esik bőven a komfortzónán. A kikötőben folytatjuk az öbölben megkezdett semmit.
No comments:
Post a Comment